3 FÁZIS BEKÖTÉSE A VILLAMOSHÁLÓZATBAN
Célszerű a 3 fázis bekötése az elektromos hálózatban
A legtöbb építkezés vagy felújítás során ma már a 3 fázis bekötése jellemző a villamoshálózat kialakításánál. Valójában törvény írja elő a szakemberek számára, hogy az elektromos rendszer biztonságos legyen, így kismegszakítók és fi relék, azaz védőkapcsolók kerülnek beépítésre. Praktikus okokból háromfázisú fi relét alkalmaznak egyfázisú hálózatra, így később, ha szeretnénk bővíteni otthonunk villamosrendszerét, a 3 fázis bekötése már sokkal egyszerűbb lesz.
Fi relé, áramvédő kapcsoló, kismegszakító, 3 fázis bekötése… Sok szakmai kifejezés hangik el a cikkben, ezért érdemes tisztáznunk, hogy pontosan mire valók ezek az eszközök és miképp lehet bekötni őket.
Mi a kismegszakító?
Automatának vagy vezetékvédő kapcsolónak is szokták nevezni. Amennyiben zárlatossá válna az elektromos hálózatunk, könnyen tönkre tenné a rácsatlakozott elektromos eszközeinket. Rövidzárlat esetén néhány másodperc alatt olyan mennyiségű túláram keletkezhet, amely megolvasztaná a vezetékek szigetelését. Senkinek sem hiányzik, hogy zárlat miatt használhatatlanná váljon a mosógép, számítógép vagy éppen a vadonatúj nagyképernyőt televízió. Sőt, rosszabb esetben még a falakban húzódó elektromos kábelek is tönkre mennek. A kismegszakító épp ezt akadályozza meg. Védi az elektromos hálózatot és a rákapcsolt eszközeinket a túlterheléssel szemben. Amikor névlegesnél nagyobb áram keletkezik, az adott áramkört automatikusan lekapcsolja a hálózatról.
A vezetékvédő kapcsolónak többféle típusa is létezik, amelyeket az adott alkalmazási területek alapján különböztetünk meg. Létezik pólusszám, névleges feszültség, névleges áram vagy névleges megszakítási képesség szerint működő típus. Megbízhatóságuk és apró méretük miatt átvették az évtizedekkel korábban használt olvadóbiztosítékok szerepét.
A kismegszakító működése
Egy fellépő rövidzárlat akár több ezer Ampert is létrehozhat. Ilyen drámai mértékű túlárammal a vezeték nem bír el. Ilyenkor lép működésbe a vezetékvédő kapcsoló áramérzékeny elektromágneses kioldója. Elhárítja a veszélyt, mielőtt a vezetékek szigetelésében veszélyes mértékű hő keletkezne. Nemcsak a vezetéket védi meg, de a zárlatot okozó készülék áramellátását is azonnal automatikusan megszüntetni. Ezen felül a rövidzárlat megszűnésekor keletkező villamos ívet is képes kioltani, köszönhetően az úgynevezett deion lemezes kamrának.
Kismegszakító bekötése
Még szakmai körökben is eltérő vélemények léteznek arról, hogy pontosan hogyan kell bekötni egy kismegszakítót. Vannak szokások, amelyekhez egy-egy szakember ragaszkodik. Egyesek például a pólusok számozását veszik alapul. De tény, hogy a hazánkban elérhető kismegszakítók bekötési iránya általában szabadon választható, azaz az alsó és a felső csatlakozó terminálok felől is táplálható. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a gyártók pontosan meghatározzák a bekötés irányát. Ilyen esetben ezt egyértelműen jelzik is. Az angol „Line” szó vagy egy „L” betű jelöli a bemenetet, a „Load” pedig a kismegszakító kimenetét jelzi.
Mi az a fi relé?
Sokféle neve van ennek a rendkívül fontos eszköznek. Áramvédelmi relének, áramvédő kapcsolónak és életvédelmi relének is szokták nevezni. Az utolsó elnevezés rendkívül találó, mert lényegében épp az életmentés és a súlyos balesetek megelőzése a szerkezet legfontosabb funkciója. Márpedig baleset bármikor adódhat, elegendő hozzá egy rosszul működő kávéfőző vagy bármilyen más zárlatos elektromos berendezés. Maga a fi relé nem egy dedikált érintés- és túláram védelmi eszköz, hanem a villanyhálózatban szereplő érintésvédelmi kioldó lekapcsoló eszköze.
A fi relé működése
A fi relé az előzőekben taglalt kismegszakítókkal működik együtt. Épp ezért a regisztrált villanyszerelők minden esetben a kismegszakítók elé kötik be. A fi relé a működése során állandóan felügyeli az elfolyó áram mennyiségét. Egy átlagos háztartásban ez jellemzően 30 mA, amely érték nem lépheti át a fi relén feltüntetett érzékenységi küszöböt. Beszerelése után tehát az áramvédő kapcsoló folyamatosan ellenőrzi a fázisvezetőn, valamint a nullavezetőn áthaladó áram erősségét. Normális körülmények között a vezetők áramerőssége megegyezik, és minden tökéletesen működik. Ám ha véletlenül zárlatot kap a mosógép a vizes fürdőszobában, vagy egy figyelmetlen mozdulattal elvágjuk az elektromos sövénynyíró vezetékét használat közben, azonnal probléma keletkezhet. Ilyen esetekben a két vezető között eltérővé válhat az áramerősség, azaz máshova folyik az áram. Szerencsére a fi relé teszi a dolgát, azonnal lekapcsol és megvéd minket az áramütéstől.
A fi relé bekötése
Az áramvédő kapcsolón található kapcsok mindegyike külön jelöléssel van ellátva a gyártó elképzelésének megfelelően. Ezeket az azonosítókat a kapcsolási rajzon is feltüntetik. A nullavezetőhöz tartozó kapcsokat általában „N” betűvel és esetleg egy kiegészítő számmal jelölik, míg a „fázist” számjegyek azonosítják be. Vannak régebbi, kétpólusú rendszerek, amelyek nem rendelkeznek „nulla” kapoccsal. Ilyen esetben a „fázis” és a „nulla” vezető tetszés szerint beköthető bármelyik oldalra. A fi relét előszeretettel alkalmazzák a valóban profi villanyszerelők, hiszen a törvény által előírt biztonsági rendszert teszik még inkább megbízhatóbbá.
A fi relé méretezése
Annak érdekében, hogy később pontosan meghatározható legyen a fi relé mérete, ismerni kell az áramvédő kapcsolók típusait. Alapvetően két típus van, amelyek között a fázisszám jelenti a különbséget.
Egyfázisú, kétpólusú fi relé
Az egyfázisú, azaz kétpólusú fi relé két modult foglal el az elosztóban. Névleges feszültsége 230 V, névleges árama általában 25, 40 Amper, a leoldási árama pedig 30, 100 mA. Összesen három változata létezik:
– Bal nullás
– Jobb nullás
– Nulla pólus nélküli
Háromfázisú, négypólusú fi relé
Ez a típus négy egységet foglal el az elosztóban. Amennyiben a hálózatra csatolt fogyasztók háromfázisúak, úgy kötelező a háromfázisú, azaz négypólusú fi relé használata. Ennél a típusnál a „nulla” vezetőt mindig feltüntetik és értelemszerűen csakis erre a helyre engedélyezett bekötni
Névleges árama 25, 40, 63 Amper, leoldási árama 30, 100 mA, de ez lehet egyes esetekben 10 mA vagy akár 300 mA értékű is. Névleges feszültsége 400 V. Összesen két változata létezik:
– Bal nullás
– Jobb nullás
3 fázis bekötése egyfázisra
Amennyiben a közeljövőben várhatóan bővíteni fogjuk otthonunk villanyhálózatát háromfázisúra, úgy mindenképpen érdemes tudatosan előre terveznünk. Ilyen esetben ugyanis javasolt a 3 fázis bekötése az egyfázisú hálózatra. Érdemes profi villanyszerelőt hívni ehhez a művelethez, de ha érzünk magunkban elég elszántságot, saját magunk is megpróbálhatjuk, hogy milyen a 3 fázis bekötése. Először nézzük meg a kapcsolási rajzot, majd az azon feltüntetett helyre kössük be a nullavezetőt. A második lépés, hogy a fázist csatlakoztassuk ahhoz a kijelölt kapocshoz, amely feszültséggel látja el a tesztkapcsolót. Miután végeztünk, ellenőrizzük le a munkát. Amennyiben mindent jól csináltunk, a tesztkapcsolót megnyomva az áram egy része megkerüli az áramvédő kapcsolót, ami azonnal megszakítja az áramkört. Ne felejtsük el 3 fázis bekötése esetén, hogy a védővezetőt nem szabad a fi relén keresztülvinni. Végül egy próbalámpával ellenőrizzük, hogy megvan-e a feszültség, valamint megszűnik-e a tesztgomb megnyomásával.
Fázis jele és fázis színe
Már több szó esett korábban a fázisvezetőről és nullavezetőről, így nem árt pontosan ismernünk a jelöléseket. A fázis jele az angol Line szóból eredő „L” betű. A fázisvezető színe fekete vagy barna. A nullavezető színe kék, a jele az „N” betű. A védővezető színe zöld és sárga, a jele a „PF” betűkombináció.
Villanyóra szekrény bekötési rajz
Fontos tudnunk, hogy a fogyasztásmérő szekrény, valamint az összes benne található részegység nem a szolgáltató tulajdona, hanem a miénk. A villanyórát kizárólag az áramszolgáltató által jóváhagyott szekrények egyikébe lehet elhelyezni. Ezeket az elfogadott szekrényeket természetesen pontosan ismerik a szakemberek, de igény esetén bármelyik ügyfélszolgálaton bekérhetjük a pontos jellemzőiket, valamint a villanyóra szekrény bekötési rajz is a rendelkezésünkre állhat.
