Villanyszerelő felnőttképzés – szakmai oktatás az OKJ megszűnése után

Villanyszerelő felnőttképzés – szakmai oktatás az OKJ megszűnése után

 

A villanyszerelő szakma továbbra is az egyik legkeresettebb hivatás Magyarországon, amely elengedhetetlen az épületvillamosság- és az építőipar területeken, valamint az ipari szektorban.

Az elmúlt években a szakképzési rendszer jelentős átalakuláson ment keresztül, amely a villanyszerelő felnőttképzést is érintette. 2025-ben a szakmát elsajátítani kívánó felnőttek számára számos új lehetőség nyílik meg, legyen szó államilag finanszírozott tanfolyamokról, rugalmas képzési formákról vagy munkaerőpiaci támogatásokról.

A villanyszerelő felnőttképzés átalakulása 

A magyar szakképzési rendszer jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években. 

 

Az OKJ-rendszer megszűnése után a villanyszerelő képzések az új Szakmajegyzék alapján működnek, amely a képzéseket három fő kategóriára osztja: épületvillamossági szerelő, villamos hálózat szerelő és villamos berendezés-összeszerelő specializációk

Ez az új rendszer lehetővé teszi, hogy a tanulók az adott szakterületre fókuszáljanak, és az egyre inkább digitalizálódó és megújuló energiákra épülő villamosipar igényeihez igazodjanak.

Az oktatási intézmények ennek megfelelően korszerűsítették tananyagaikat, így az intelligens épületvezérlés, a napelemes rendszerek telepítése és az elektromos autótöltők szerelése is a tananyag részét képezi. Az elméleti képzés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás, amelyet sok esetben vállalatokkal együttműködve, valós ipari környezetben szerveznek meg.

Hol és hogyan lehet villanyszerelői képesítést szerezni felnőttként?

2025-ben a villanyszerelő felnőttképzések többféle intézményi keret között érhetők el:

  • Szakképzési centrumok és technikumok – Az államilag finanszírozott szakképző intézményekben a felnőttek számára ingyenes vagy kedvezményes képzések érhetők el. Ezek az oktatási formák nappali és esti tagozaton egyaránt indulnak, így munka mellett is elvégezhetők.
  • Magánképző intézmények – Egyes felnőttképző központok önköltséges villanyszerelő tanfolyamokat kínálnak, amelyeket rövidebb idő alatt lehet elvégezni, és amelyek jobban igazodnak a már tapasztalattal rendelkező szakemberek igényeihez.
  • Duális képzés és vállalati gyakorlati programok – Az ipari cégek egyre nagyobb szerepet vállalnak a képzésben. Az E.ON például több helyszínen nyitott tanműhelyeket, ahol a tanulók gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a valós munkakörnyezetben.

A képzés időtartama jellemzően 10-12 hónap, de a szakmai előképzettséggel rendelkezők számára rövidebb, moduláris formában is elérhető. 

A tanfolyam elvégzését követően a résztvevők vizsgát tesznek, amely magában foglalja a jogszabályok, szabványok és biztonsági előírások ismeretét, valamint gyakorlati feladatokat, például hibakeresést vagy villamos hálózatok szerelését.

Jogszabályi változások és új előírások

A szakmai képesítésekhez kapcsolódó jogszabályok 2025-ben is szigorú szabályozás alá esnek. A villanyszerelői munka bizonyos tevékenységeket önállóan csak regisztrált villanyszerelői státusz meglétével lehet végezni. 

Ez azt jelenti, hogy egy alapszintű villanyszerelő végzettséggel rendelkező szakember például lakások belső elektromos hálózatát kiépítheti, de a fogyasztásmérő szerelése, hálózatra csatlakoztatás vagy nagyobb teljesítményű ipari munkák kizárólag a regisztrált szakemberek számára engedélyezettek.

2023-ban egy rendelettervezet került napirendre, amely szerint bizonyos villanyszerelési munkák szakképesítés nélkül is elvégezhetők lennének szakmai felügyelet mellett, ám ennek végrehajtása még kérdéses. 

Az iparági szereplők szerint a villamos szakmák biztonsági szempontjai miatt a magasabb képesítési elvárások fenntartása indokolt, így várhatóan a szakmai vizsgák továbbra is a képesítés alapját képezik majd.

Munkaerőpiaci helyzet és kereseti lehetőségek

A villanyszerelő szakma 2025-ben is az egyik legkeresettebb szakképesítés Magyarországon. Az építőiparban, az ipari termelésben és a megújuló energiák területén folyamatosan nő az igény a szakképzett szakemberek iránt. A krónikus szakemberhiány miatt a képzett villanyszerelők kiemelkedő fizetésekre számíthatnak, amely akár 700 000 – 1 200 000 forintos bruttó bért is jelenthet a tapasztaltabb szakemberek számára.

Az e-mobilitás és a megújuló energiaforrások terjedése miatt az elektromos autótöltők és napelemes rendszerek telepítésére szakosodott villanyszerelők különösen jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. 

Az ipari karbantartók, üzemeltetők szintén kiemelten keresett szakemberek, különösen gyártóüzemekben és logisztikai központokban.

Villanyszerelő képzés: pályázati és támogatási lehetőségek

A villanyszerelő képzéshez számos támogatási lehetőség áll rendelkezésre:

  • Ingyenes állami szakképzés – A második szakma megszerzéséig az állami szakképzési centrumokban ingyenesen lehet tanulni.
  • Munkaügyi központ által támogatott képzések – Regisztrált álláskeresők számára elérhetők olyan programok, amelyek nemcsak a képzési költséget fedezik, hanem havi anyagi támogatást is nyújtanak.
  • Európai Uniós támogatások – Egyes EU-finanszírozású programok ingyenes képzéseket kínálnak, különösen azok számára, akik hátrányos helyzetű régiókban élnek vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.
  • Képzési Hitel – A tandíjas képzéseket választók számára kamatmentes hitel is elérhető, amelyet rugalmas feltételekkel lehet visszafizetni.

A villanyszerelői vizsga részletei és követelményei

A villanyszerelői vizsga két fő részből áll: elméleti és gyakorlati vizsgából. Mindkét szakasz célja, hogy a jelölt bizonyítsa az elektromos rendszerek szereléséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges tudását, valamint a vonatkozó biztonsági előírások ismeretét.

Elméleti vizsga

Az elméleti vizsga írásbeli és/vagy szóbeli kérdésekből áll. A vizsgázóknak az alábbi témákból kell felkészülniük:

  • Villamos elméleti alapismeretek – áram, feszültség, teljesítmény számítások
  • Műszaki rajz és tervezés – kapcsolási rajzok értelmezése
  • Biztonságtechnika és munkavédelem – érintésvédelem, tűzvédelem, elsősegélynyújtás
  • Villamos jogszabályok és szabványok – MSZ EN szabványok, érintésvédelmi előírások
  • Hálózati ismeretek – kisfeszültségű és nagyfeszültségű rendszerek működése
  • Megújuló energiaforrások és modern technológiák – napelemes rendszerek, okosotthonok villamos hálózatai

Az elméleti vizsga általában 90–120 perces, és tesztkérdések, számítási feladatok, valamint rövid esszéfeladatok formájában zajlik.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során a jelentkezőknek bizonyítaniuk kell szerelési, hibakeresési és javítási képességeiket egy éles helyzetben vagy szimulált környezetben. A vizsgafeladatok többek kzött:

  • Egyszerű áramkör szerelése és bekötése
  • Hálózati hibák diagnosztizálása és javítása
  • Érintésvédelmi mérés és dokumentálás
  • Kapcsolószekrény szerelése és bekötése
  • Egy villamos berendezés üzembe helyezése, ellenőrzése

A vizsga során a jelölteknek nemcsak a pontos kivitelezést kell bemutatniuk, hanem a munkavédelmi szabályok betartását is. Egy tipikus gyakorlati vizsga 3-5 órát vesz igénybe, és szigorú értékelési kritériumok alapján történik.

A vizsga sikerességi aránya

A sikeres vizsga érdekében a jelölteknek mind az elméleti, mind a gyakorlati részen legalább 60-70%-os teljesítményt kell nyújtaniuk (ez intézményenként eltérhet). 

Ha valaki az egyik vizsgarészben sikertelenül szerepel, általában lehetősége van javítóvizsgára. 

A vizsgát követően a sikeresen végzett hallgatók megkapják a villanyszerelő szakképesítést igazoló bizonyítványt, amely lehetővé teszi számukra a szakmában való elhelyezkedést vagy továbblépést a regisztrált villanyszerelői státusz felé.

Végszó

A villanyszerelő felnőttképzés 2025-ben kiváló lehetőséget nyújt azoknak, akik biztos szakmát szeretnének tanulni és hosszú távú, stabil megélhetésre vágynak. 

Az állami és magánképzések rugalmas formában érhetők el, a szakma pedig garantáltan keresett és jól fizető lehetőségeket kínál. 

A folyamatos technológiai fejlődés miatt a villanyszerelői munkák egyre specializáltabbá válnak, így a továbbképzés és az új szakterületekre való nyitottság kulcsfontosságú lesz a szakemberek számára.

 

Tartalomjegyzék