Melyek a legfontosabb kapcsoló típusok és mit érdemes tudni róluk?
A kapcsoló típusokkal nemcsak a szakembereknek kell tisztában lennie, hanem azoknak is, akik szívesen vállalkoznak arra, hogy elvégezzék otthon a kisebb villanyszerelési feladatokat.
Ha tudod, hogy milyen típusú kapcsolót kell használnod, és a bekötésnél mire kell figyelned, akkor elkerülheted a veszélyes helyzeteket. Például, ha rossz helyre teszel egy sima egypólusú kapcsolót ott, ahol mondjuk kétpólusúra lenne szükség, az áramkör nem fog teljesen leválni, és ez akár balesetet is okozhat.
Lássuk tehát a villanykapcsolók fajtáit és azok jellemzőit!
Egypólusú kapcsoló
Ez a legelterjedtebb a kapcsoló típusok közül, szinte minden háztartásban megtaláljuk. Egyetlen fényforrás, például egy lámpa vezérlésére szolgál, amit fel, illetve le tudunk kapcsolni. Gondolj például a nappalira vagy a konyhára, ahol egy fényforrás van, és azt egy helyről, általában az ajtó mellett felszerelt kapcsolóval tudod használni.
Amikor egypólusú kapcsolót építesz be, figyelned kell arra, hogy csak a fázisvezetéket szakítsa meg, a nullvezetőt ne. Az állandó egy potenciálon legyen a lámpa foglalatával. Ez azért lényeges, mert így az áramkör biztonságosan lekapcsolható. Ha fordítva kötöd, a lámpa lekapcsol ugyan, de az áram még mindig ott lesz a fázison, ami veszélyes lehet.
Kétpólusú kapcsoló
Ezek a kapcsoló típusok kicsit komolyabbak, mert nemcsak egy vezetéket szakítanak meg, hanem kettőt is. Nagyobb áramfelvételű készülékekhez vagy olyan áramkörökhöz szokás használni, ahol fontos a teljes leválasztás lehetősége (pl. kerti világítás esetén).
Erős áramú áramkörök esetén figyelj arra, hogy a kapcsoló megfelelő teljesítménnyel rendelkezzen. Mindig ellenőrizd a kapcsolón feltüntetett áramerősség-tűrést (pl. 16A), és ne használj alacsonyabb teljesítményű kapcsolót, mint ami a hálózatban szükséges.
Alternatív kapcsoló (váltókapcsoló)
A villanykapcsolók fajtái közül ez akkor jön jól, ha egy fényt két különböző helyről akarsz irányítani. Gondolj egy hosszú folyosóra vagy közlekedőre, aminek mindkét végén szeretnéd kapcsolgatni a világítást. Egyik kapcsolóval felkapcsolod, a másikkal pedig le.
Egy alternatív kapcsoló beszerelésekor két vezeték között kapcsolgatod a fázist, ezért háromvezetékes (fázis, két irány) megoldást kell használnod. Fontos, hogy az összekötés korrekt legyen, mert különben az egyik kapcsoló nem fog működni.
Keresztkapcsoló
Ezek a kapcsoló típusok akkor hasznosak, ha három vagy több helyről szeretnéd ugyanazt a fényt vezérelni. Például, ha az alsó szinten, a lépcső első foka mellett van az egyik kapcsoló, a felső szinten, a lépcső utolsó foka mellett a másik, illetve van még egy a folyosón is.
Ez esetben tehát három vagy több helyről irányítod ugyanazt a fényt, amihez a keresztkapcsoló két alternatív kapcsoló közé van bekötve. Figyelni kell arra, hogy minden vezeték a helyén legyen, különben könnyen zavar keletkezik az áramkörben.
Nyomógombos kapcsoló
A nyomógombos kapcsoló egy kicsit trükkösebb, mert nem marad állandóan be- vagy kikapcsolva, hanem csak rövid ideig zárja az áramkört. Az érintés után pedig visszaáll az eredeti helyzetébe.
Ilyen kapcsoló típusokkal találkozhatsz a lift hívógombjánál, vagy ha rányomsz a kapucsengőre. Egyes modern világítótestek is így működnek, például az éjjeliszekrényen található lámpák.
A legfontosabb elemük a rugó, mivel a kapcsolónak gyorsan vissza kell állnia alaphelyzetbe. Az elektromos tervezés során tehát gondoskodni kell arról, hogy megfelelő ideig zárja az áramkört, de ne maradjon „beragadt” pozícióban.
Dimmer kapcsoló
A dimmer kapcsolóval nemcsak fel- és lekapcsolhatod a lámpát, hanem lehetőséget ad arra is, hogy szabályozd a fényerőt. Így, ha egy kicsit hangulatosabb világítást szeretnél például a nappaliban vagy a hálószobában, akkor visszaveheted a fényt, ha pedig ismét erős világításra van szükséged, akkor felcsavarhatod.
Ezeknél a kapcsoló típusoknál figyelni kell arra, hogy a világítótested kompatibilis legyen velük, nem minden lámpa működik jól ugyanis dimmerrel. Ez esetben előfordulhat, hogy nem fogod tudni szabályozni a fényerőt, vagy a lámpa villogni fog.
Mozgásérzékelős kapcsoló
A villanykapcsolók fajtái közül ezeknek az a különlegességük, hogy automatikusan bekapcsolják a világítást, ha mozgást érzékelnek, majd kikapcsolják, ha az megszűnik. Ezek a kapcsoló típusok energiatakarékosság szempontjából is nagyon előnyösek, hiszen csak akkor világítanak, amikor valóban szükség van rájuk, és nem lehet bekapcsolva hagyni őket.
A mozgásérzékelős kapcsolóknál két dologra érdemes figyelni: a beállítási időre és az érzékelési távolságra. Úgy kell telepíteni, hogy a megfelelő szögben lévő mozgást érzékeljék, de ne kapcsoljanak fel túl érzékenyen (pl. ha csak egy macska sétál el előttük).
Érintésérzékeny kapcsoló
Ezek a modern kapcsoló típusok érintésre reagálnak, így nincs szükség hagyományos mozgó mechanizmusra. Általában üvegfelülettel vagy más elegáns kivitelben készülnek. Tipikusan ilyen például a konyhapult felett kialakított világítás, ahol csak finoman meg kell érinteni a kapcsolót, ha fényre van szükségünk.
Ezeknél a kapcsolóknál a legnagyobb figyelmet a bekötés tisztaságára kell fordítani, mivel érzékenyek lehetnek az interferenciára és az elektromos zajokra. Továbbá a háttérvilágítással vagy kijelzővel ellátott változatok esetében figyelni kell az áramellátás stabilitására is.
Időkapcsoló
A villanykapcsolók fajtáinak felsorolásából nem maradhat ki az időkapcsoló sem, aminek az a jellemzője, hogy az előre beállított idő után automatikusan kikapcsolja az áramkört. Nagyon praktikus olyan helyeken, ahol csak rövid ideig van szükség fényre, például amíg elérsz a folyosó egyik végéből a másikba, vagy amíg fel nem érsz a lépcsőn és be nem mész a lakásba.
Az időkapcsolóknál fontos, hogy az időzítési paraméterek pontosak legyenek, illetve hogy megfelelően illeszkedjenek az adott áramkör áramerősségéhez.
Ezek tehát a legfontosabb, gyakran előforduló kapcsoló típusok, amiket mindenképp ismerned kell, ha napirendre kerül a bekötésük. Ha bizonytalan vagy a feladat elvégzését illetően, akkor érdemes inkább szakemberhez fordulni, hogy elkerüld a baleseteket.