Innovatív, fenntartható megoldások otthonába: 5 tipp
2024-ben már annak is gondolnia kell valamit a fenntartható otthonról, aki korábban gond nélkül fűtött, hűtött, használta az energiát. Akinek a környezetvédelmi szempontok nem hatnak elég erőteljesen, az energiaárak égbeszökésével szembesülnie kellett azzal, hogy a bankszámláján lévő pénz nem biztos, hogy elég lesz a rezsiköltségek kifizetésére. Van azonban néhány okos megoldás, amivel fenntarthatóbb lehet az otthonunk.
Szigeteljük az épületet
Az épületek szigetelése ma már elengedhetetlen feltétele egy fenntartható otthonnak. Egy jól szigetelt házban jelentősen kevesebb hőenergiára lesz szükségünk az épület felfűtése vagy lehűtése során. Ha nincs beépítve a padlástér, akkor a födémet mindenképp érdemes szigetelni. A födém hatalmas felület, amin keresztül rengeteg hő tud eltávozni az épületből (akár a megtermelt hőenergia 30%-a). Épp ezért ezt a felületet első lépésként erősen javasolt szigetelni. Mielőtt kiválasztanánk a hőszigetelési technológiát, meg kell vizsgálni, hogy milyen anyagból építették a födémet. Egy egyszerű monolit betonfödém esetében ugyanis akár mi magunk elvégezhetjük a szigetelési munkát, nem kell más hozzá, csak megfelelő mennyiségű és vastagságú tekercses kőzet- vagy üveggyapot. Viszont a fafödémnél vagy bonyolultabb betonfödémnél már csak nagy nehézségek árán tudjuk elvégezni a szigetelést a “paplanos” kiszereléssel. Van azonban egy technológia, amivel a szálas szigetelőanyagokat (vagyis a kőzetgyapotot, üveggyapotot) résmentesen tudjuk eljuttatni akár a legnehezebben hozzáférhető helyekre is. Ez pedig a fújható szigetelés, aminek további előnye a garantáltan résmentes szigetelés, ráadásul semmilyen szennyeződés, maradék nem képződik a szigetelési folyamat során.
Ha a tetőtér be van építve, szükség lesz a tetőszigetelésre. Ebben az esetben is a fújható szigeteléssel járunk a legjobban, akár az utólagos szigetelésnél vagy a rosszul szigetelt tető esetében a javításnál, pótlólagos szigetelésnél.
A födém és a tető hőszigetelésénél a legjobb az ásvágyapotok alkalmazása. Tetőszigetelésnél válasszuk inkább az üveggyapotot, egyrészt, mert könnyebb, mint a kőzetgyapot, másrészt a kőzetgyapotból az évek múlásával apró por hullhat a gipszkartonon keresztül a lakótérbe, ami az üveggyapotra nem jellemző. Sima födémszigetelésnél viszont bátran használjuk a kőzetgyapotot. Amit viszont nem szabad használni fafödém vagy tetőszigetelés esetében, az a polisztirol, más néven hungarocell, eps vagy xps. Ezt az anyagot kifejezetten a homlokzati, lábazati szigetelésre tudjuk használni.
Használjunk energitakarékos gépeket, izzókat, világításvezérlést
Az elektromos áram használata az elmúlt évtizedekben megugrott a háztartásokban, elterjedtek az elektromos sütők, nagy teljesítményű mosó- és szárítógépek, konyhai gépek, porszívók, automatikus ajtónyítók, klímák stb. Ezeknek az üzemeltetéséhez sok elekromos energiára van szükségünk. Érdemes energiahatékony eszközöket, energiatakarékos izzókat, automatikus világításvezérlést beszerezni.
Használjunk megújuló energiaforrásokat a fűtéshez
A fűtéstechnika rendkívül sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, a gázfűtés is hatékonyabbá vált, bár a földgáz nem tartozik a megújuló energiaforrások közé, már azzal is sokat teszünk a gazdaságos és kevésbé környezetszennyező ház üzemeltetéséért, ha hatékonyabb, okosabb gáz alapú fűtésrendszert építünk be a házunkba. Erre példa lehet a konvektorról cirkóra való átállás vagy a professzionális automatika, szabályozás. Persze szigetelés és megfelelő nyílászárók nélkül ezekkel sem megyünk sokra, hiszen az elhasznált nyersanyag mennyisége csak minimálisan csökken.
Gáz mellett fűthetünk elektromos árammal, ez abban az esetben éri meg igazán, ha van egy megfelelően méretezett napelemes rendszerünk, amivel hőszivattyú segítségével működtetjük a padlófűtést, mennyezetfűtést, falfűtést.
Ha nincs napelemes rendszerünk, de mégis elektromos fűtéssel szeretnénk megoldani az épület felmelegítését, akkor érdemes H-tarifát igényelni.
A napelemes elektromos fűtés mellett megújuló energiaforrásnak számít a biomassza is, nem árt a gázfűtés mellett olyan fűtésrendszert kialakítani, amivel akkor is fűthetünk, ha nagyon felszökik a gáz, villany ára, pl. egy vegyes tüzelésű kazánt.
Használjuk a szürke vizet, gyűjtsük az esővizet
A jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül fontos a megfelelő vízkezelés. A hosszú, aszályos időszakokat követik a lezúduló, brutális mennyiségű esők, villámárvizek. Ha megfelelő tárolókba gyűjtjük az esővizet, akkor a kert locsolását megoldhatjuk a csapvíz használata nélkül. Kialakíthatunk a kertünkön belül kisebb esőkertet is, amivel meg tudjuk fogni a lezúduló esővizet és haszonsíthatjuk az esőkertben elültetett növények táplálására. Az esővíz mellett alkalmazhatjuk a háztartásban keletkező szürkevizet is például felmosásra, vécéöblítésre. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.
Legyenek korszerű nyílászáróink, használjuk külső árnyékolást
Építészeti és energetikai szempontból nagyon fontos a megfelelő nyílászáró. Ha az épületben régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakok, ajtók vannak, rendkívül sok hőenergiát veszíthetünk, akár 20-30 % megtermelt energia szökik ki az utcára. Ugyanígy nyáron, a legnagyobb hőségben a rosszul záródó ablakokon keresztül beárad a hő, akkor meg a hűtésre kell ingünket-gatyánkat elkölteni. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását.
A tetőtér esetében különösen fontos, hogy ne csak a szigetelésre gondoljunk, hanem a tetőtéri ablakok külső árnyékolására is. Ahhoz, hogy a tetőtéri szobák ne változzanak egy nyári napon szaunává, a szigetelés és a légkondi mellett elengedhetetlen az ablakok külső árnyékolásáról gondoskodni. A belső árnyékolók, sötétítő függönyök sajnos csak a fényt tartják kívül, a napsugarakból származó hőenergia az ablaküvegen keresztül bejut és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik. Ez télen nagyon jól jön (épp ezért jó, ha szabályozható az árnyékolás technikánk), nyáron azonban, mikor a hőség ellen küzdünk, jó, ha ki tudjuk zárni. Erre való a külső árnyékolás.
