fi relé bekötése

Fi relé bekötése – hasznos információk dióhéjban 

A fi relé bekötése nem tartozik az épületvillamosság legbonyolultabb feladatai közé, mégis érdemes magunkat felvértezni a kellő tudással és felkészülni arra az egy-két kritikusabb fázisra, ami a munkafolyamatok során vár ránk.

Először azonban fontosnak látjuk tisztázni, mi is az a fi relé, illetve milyen gyakori kérdések merülnek fel a bekötésével kapcsolatban – még a tapasztalt villanyszerelők körében is.

Fi relé, avagy az áramvédő kapcsoló fontossága

Mi, a modern kor emberei el sem tudjuk képzelni az életünket elektromosság nélkül. A villamos energiát oly magától értetődőnek vesszük, mint a levegőt. Az igazság viszont az, hogy az elektromos áram kapcsán hajlamosak vagyunk csak a pozitívumokat kiemelni és elfeledkezünk arról, hogy a nem „kordában” tartott villamos energia bizony nagyon balesetveszélyes, sőt, emberéletet is követelhet. Az áram biztonságos felhasználását segíti elő a címszereplő fi relé, amit gyakorta neveznek áramvédő kapcsolónak is.

Érdekes adalék, avagy a világ első fi reléje

A világtörténelem első áramvédő kapcsolójának a feltalálása Henri Rubin nevéhez köthető. 1955-ben járunk, a helyszín a dél-afrikai aranybányák. A bányák működését sorra megakasztotta az egyre-másra jelentkező, elektromos áramhoz köthető balesetek gyakorisága. A mérnököknek muszáj volt kitalálni valamit, amivel a munkások védelmét, illetve az aranybányák produktivitását is biztosíthatták. Ezen igényre reagált Mr. Rubin, aki megalkotta a világ első hibaáram-védelmi rendszerét. Innen már csak egy ugrás volt, hogy a tehetséges úriember megalapítsa nagysikerű cégét, ahol sor került a manapság ismert fi relék „őseinek” sorozatgyártására.

A fi relé működése – dióhéjban arról, hogyan operál az áramvédő kapcsoló

fi relé bekötése

A készülék működési elve nem túl komplex, a betöltött funkciója és szerepe viszont annál értékesebb. Az áramvédő kapcsoló bekötése után az okos berendezés észleli, ha az adott háztartás elektromos rendszerében egy bizonyos értéken felüli áram „kószál” és azonnal megszakítja az elektromosság táplálását az egész szisztémában. Azt, hogy az áram váratlanul nagyobb értéket ölt az előzőleg meghatározott szintjénél, a legtöbb esetben egy zárlatos berendezés miatt történik. Az így keletkező magas áramfeszültség megindul a földpotenciál felé, ha pedig megérintjük, súlyos áramütést szenvedhetünk.

Az áramütés lehetséges következményei

Azt, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek az áramütésnek, minden esetben magának az áramnak a „nagysága” határozza meg. Ne bagatellizáljuk el a témát, hiszen már a „kisebb” mennyiség (40mA) is negatívan hat a szívműködésre, szabálytalanná teszi. 100mA feletti érték esetén könnyedén életünket is veszíthetjük. Laikusként talán azt gondolhatjuk, nagyok ezek a számok, viszont jó tudni, hogy a legtöbb háztartásban az áramkörök ennél jóval nagyobb értékű áramvezetésre is képesek!

Fi relé, a hétköznapok láthatatlan hőse

Abban az esetben, ha a fi relé bekötését fontosnak ítéltük, már jócskán bebiztosítottuk magunkat. Az áramvédő kapcsoló ugyanis már 30mA érték fölötti „megszökő” áram esetén is azonnal lekapcsolja a rendszert, megakadályozva a lehetséges bajt – amiről a fenti példán keresztül láthatjuk, hogy könnyen katasztrófába is torkolhat. A fi relé bekötése éppen ezért elképesztő fontossággal bír minden átlagos háztartás esetében.

A fi relé bekötésének egyéb előnyei

A fi relé tehát megmentheti az egyén életét azáltal, hogy nem ad esélyt az azonnali érintés bekövetkeztében létrejövő erős áramütésnek. Emellett más haszna is van az érintésvédelmi relének, többek között nagymértékben csökkenti az elektromos hálózat meghibásodása miatt létrejövő tűzesetek esélyét, lehetővé teszi az áramkörök manuális kontrollálást, sőt, leválasztó kapcsolóként is működik – hiszen képes az adott háztartásban lévő összes üzemi vezető azonnali bontására.  A fi relé alkalmazhatóságát nem határozza meg a villamos hálózat feszültségi szintje sem.

A fi relé bekötése – a legfontosabb tudnivalók

Most, hogy már átvettük az áramvédő relével kapcsolatos tudnivalókat, rátérhetünk arra, hogyan lehet bekötni a legoptimálisabban a fi relét. Kitérünk olyan gyakran feltett kérdésekre is, miszerint a 3 fázisú fi relé bekötése működhet-e egy fázisra, illetve a bekötés során mi számít a helyes iránynak. 

A fi relé bekötése házilag – járjunk el körültekintően!

Ha úgy döntünk, hogy a saját kezünkbe ragadjuk az irányítást és az áramvédő kapcsoló bekötéséhez nem kérünk szakmai segítségét, roppant fontos megfelelő körültekintéssel eljárni! Az a minimum, hogy legyen némi tapasztalatunk a villamosenergia terén és képesek legyünk magabiztosan eligazodni a kapcsolási rajzon. A bekötni kívánt fi relé pontos műszaki jellemzőivel is tisztában kell lennünk és a készülékhez tartozó használati utasítást is részletesen át kell tanulmányoznunk, mielőtt feltűrjük az ingujjat. Mondanunk sem kell, az egész háztartás áramtalanításáról gondoskodnunk kell a munka elkezdése előtt.

Lényegtelennek tűnő kérdés – mégsem az

Az áramvédő kapcsolók kétfélék lehetnek annak tekintetben, hogy milyen irányból lehet azokat bekötni – árammal „megtáplálni”. Ha a készüléken és az ahhoz tartozó használati utasításon nincs konkrétan megjelölve, hogy melyik a kapcsoló kimenete és bemente, akkor az adott termék szempontjából mindegy melyik terminálon keresztül történik a táplálás. Ez esetben a táplálás bekötésének az iránya abszolút nem befolyásolja a készülék hatékony működését. Vannak azonban helyzetek, amikor a gyártó konkretizálja a táplálás irányát, ez a hasznos információ mind a készülék borításán, mind a mellékelt termékleírásban megtalálható.

Fi relé bekötése -az első lépések

A fi relé bekötésekor az első lépések egyikeként vegyük górcső alá a burkolaton lévő kapcsolási rajzot!

Ez a rajz a legnagyobb segítőnk, hiszen számos elengedhetetlenül fontos információval szolgál a munkamenettel kapcsolatosan. Nézzük meg, hogy a nulla vezető csatlakoztatásához az N kapocs melyik oldalon helyezkedik el. Figyelem! Fontos tudni, hogy a burkolaton lévő kapcsolási rajz gyártónként más-más képet is ölthet, azonban ez a szakavatott szemnek nem jelent akadályt az egyes komponensek beazonosításánál. Ha 4 pólusú fi relét szeretnénk 1 fázisra kötni, a rajzból megtudhatjuk, hogy a tesztellenállás hová fog pontosan kerülni (erről részletesen majd a későbbiekben).

Hogyan azonosítsuk be a fi-relé kapcsait?

A fi relének a bekötési rajz szerint több kapcsa is van, ezek mindegyike speciális azonosítóval van ellátva. A nulla csatlakozási vezető a nagy N betűvel ellátott kapocsba kerül, a fázis számára kialakított kapcsok pedig egyénileg vannak megszámozva. Fontos megjegyezni, hogy az egyéni azonosítók vonatkozásában másképpen működik a 2 és a 4 pólusú fi relé. Az előbbi esetében ugyanis nincs a nulla vezető csatlakozójának saját kapcsa, így mi döntjük el, hogy melyik oldalra kerüljön a fázis és a nulla vezető.

Máshogy kell kivitelezni a 2 pólusú és a 4 pólusú fi relé bekötését

A kétpólusú fi relé bekötése esetén nem mérvadó, hogy a tesztellenállás melyik két pólus között kerül bekötésre. Ugyanez már nem mondható el a 4 pólusú, vagy ahogyan sokan nevezik, a 3 fázisú fi relék 1 fázisra való bekötése esetén.

3 fázisú fi relé bekötése helyesen

Szerencsére ez sem túl bonyolult feladat annak, aki érti a dolgát.

A 3 fázisú fi relék 1 fázisba való bekötésénél a nulla vezető az N kapocsba kerül.

De hová vezetjük, illetve kapcsoljuk a fázist? Nos, a bekötési rajz szerint a fázist abba a kapocsba kell kötni, ahol a tesztkapcsoló veszi fel az üzemeléséhez szükséges áramot. A fentiekben már megemlítettük, hogy vannak bizonyos készülékek, amelyeknél nem mérvadó, hogy a fenti vagy a lenti bemenetelt használjuk. Nos, ez igaz ebben az esetben is, csupán azzal a megjegyzéssel, hogyha oldalt választottunk, a bemenő fázis és a nulla is ugyanazon az oldalon kerüljön bekötésre.

Mindentől megvég a fi relé bekötése?

Eddig azt taglaltuk, hogy milyen elengedhetetlenül fontos az egyéni védelmünk, a tűzbiztonság és a komfortos mindennapok szempontjából az áramvédő kapcsoló bekötése. Talán ezen a ponton azt gondolhatjuk, a hibavédelem ezen korszerű eleme minden veszélyt kivéd, ami az elektromos árammal kapcsolatosan leselkedhet ránk. Ez azonban nem helytálló, ugyanis a fi relének nincs túláramvédelmi funkciója, vagyis az áramkörök túlterhelését nem tudja megakadályozni és csak azt az áramot érzékeli, ami a föld felé tart.

A lakáselosztó bekötése nem egyenlő a fi relé telepítésével

A fogyasztói főelosztónak is nevezett lakáselosztót ne keverjük a fi relével! Az utóbbi ugyanis az előbbinek a része. A lakáselosztót képzeljük el úgy, mint az adott ház energiaközpontját. Itt kerül mérlegre, hogy a háztartás szobái, illetve az egyes elektronikus berendezések mennyi energiát kapjanak a gördülékeny üzemelés érdekében. A villanyórától mért fővezetékek is a főelosztóba futnak be, ahol a készülék elosztja a villamos energiát.

A csúcsteljesítményű berendezések már nem számítanak luxusnak

Modern világunkban már nem megy ritkaságszámba az a háztartás, ahol számos nagyfogyasztású berendezés is megtalálható. Gondoljunk csak a légkondicionálóra, a hűtőszekrényre, a mosó- illetve mosogatógépre vagy az elektromos elven működő fűtőegységekre. Ezen berendezések működése szempontjából elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű áram. Ezen áram továbbítását hivatott szolgálni a lakáselosztó – az olyan áramvédelmi készülékek, mint a fi relé is ebben a készülékben kap helyet.

A lakáselosztó több különböző kiszerelésben érhető el, így az igényeinkre igazíthatjuk a választást.

Vannak készülékek, amelyek 6-8 modullal rendelkeznek, de a piacon nem ritkák a 36-40 modullal rendelkező lakáselosztók sem. A lakáselosztó bekötését minden esetben bízzuk szakemberre!

Figyelem! Tapasztalat nélkül ne kísérletezzünk!

A konnektor, a kapcsoló és a fi relé bekötése nem játék! Ezek valóban nem tartoznak a legbonyolultabb épületgépészeti feladatok közé, mégis, háttértudás, tapasztalat és affinitás hiányában bízzuk a munkát a profira! Ha mégsem teszünk így, súlyos károkat okozhatunk, nemcsak az elektronikus berendezésekben, de a saját testi épségünkben is.