Életünket és vagyonunkat is megvédi a kismegszakító bekötése
Ha már kemény munkával megteremtette az otthonát, senki sem szeretné, hogy egy elektromos túlfeszültség miatt probléma adódjon, ezért kiemelten fontos a kismegszakító bekötése.
Ehhez azonban mindig szakember szükséges, otthoni barkácsolással nem ajánlott próbálkozni a beszerelésével.
Régebben, annak érdekében, hogy ne keletkezzen elektromos tűz a hálózatban, különböző olvadó biztosítékokat használtak. Sokan emlékeznek még, hogy saját kézzel kellett kicserélni ezeket az apró kis alkatrészeket, ha valami „lecsapta a biztosítékot”, magyarul lekapcsolt a villanyóra a túlfeszültség miatt.
Volt is minden lakásban egy doboznyi belőlük. Egy ideje azonban egyre több helyen cserélik ki a régi biztosítéktáblát kismegszakítóra, amit új építésű épületekbe már a kezdetekkor beterveznek a villamossággal foglalkozó szakemberek. Mivel mérete kompakt, használata pedig könnyű és biztonságos, nem csoda, hogy kiszorította az olvadó biztosítékokat. De pontosan mire is jó a kismegszakító bekötése és miként működik?
Mi ellen véd a kismegszakító bekötése?
Elektromos túlterhelés bármikor előfordulhat. Van, hogy túl sok fogyasztót kötünk rá egy gyengébb rendszerre. Például, ha egy áramkörön van a mosógép, a hűtő, a számítógép, a TV és az elektromos sütő is, ilyenkor túlterhelés és zárlat léphet fel. Ennek hatására az elektromos vezetékek felhevülnek, a műanyagból készült szigetelésük pedig egyszerűen leolvad. Ez nemcsak a vezetékek és az elektromos eszközök élettartamát rövidíti meg, de akár tüzet is okozhat, ha rendszeresen előfordul.
A kismegszakító azonnal és automatikusan lekapcsolja az adott áramkört a hálózatról, ha túlterhelést érzékel.
Ezt egy úgynevezett bimetál segítségével éri el, ami hőkioldással működik. Ekkor a névleges áramerősségnél nagyobb energia felmelegíti az ikerfémet, ami meghatározott idő múlva kimozdul a korábbi helyéről. Ekkor lép működésbe a kapcsoló, ami leválasztja az áramkört a hálózatról. Ha zárlat keletkezik a rendszerben, egy elektromágnes lép működésbe és ez oldja ki a kapcsolót. A kismegszakítók azonban még ennél is többre képesek, hiszen lehetővé teszik az áramkörök manuális kezelését, visszakapcsolását. Sőt, a zárlat esetén kialakuló villamos ív kioltását is meg tudja oldani egy beépített saját mechanizmussal. A régi biztosítékokkal ellentétben, a kismegszakítókat nem kell minden esemény után kicserélni.
Így kerül bekötésre a kismegszakító
A kismegszakítónak különböző típusai vannak, függően a felhasználás területéről, de megkülönböztetjük a névleges feszültségtől, pólusszámtól, kioldási karakterisztikától, megszakítási képességtől és áramtól is.
Ezekhez a névleges paraméterekhez viszonyítva kerül sor a kismegszakító bekötésre.
Mivel ez az eszköz az egész lakás és a család biztonságáért is felel, fontos, hogy szakember végezze el ezt a feladatot. Ő a saját biztonságáról is teljes mértékben tud gondoskodni a bekötés során.
A kismegszakító bekötésének módszerét is a szakember határozza meg, de a helyes bekötést jelölések határozzák meg, tehát ezek mentén kell elindulni.
A kismegszakító mindkét irányból beköthető, tehát az alsó és a felső csatlakozó felől is. Amennyiben az eszközön LINE (bemenet) és LOAD (kimenet) feliratokat lát, az azt jelenti, hogy előre meghatározott az kismegszakító bekötési módja.
A különböző eszközöket más és más karakterisztikájú kismegszakító védi
A kismegszakítók úgynevezett kioldási karakterisztikája – amit korábban már említettünk – azt mutatja meg, hogy a névleges áram hányszorosának túlterhelésére old ki a megszakítóban az elektromágnes.
Ezzel a paraméterrel fontos tisztában lenni a kismegszakító bekötésekor, hiszen az egyes darabok más és más eszközök védelmét hivatottak ellátni, ezért eltérnek egymástól. A különböző kioldási karakterisztikákat B, C és D betűvel jelölik. A szükséges darabok kiválasztását – ahogy a beszerelést is – mindig bízzuk szakemberre!
Az elektromos/indukciós tűzhelyek, az elektromos fűtőkészülékek, illetve a hőtárolós elektromos vízmelegítő – polgári nevén bojler – készülékek és hasonló eszközök túlterhelés elleni védelmét szolgáló kismegszakító B karakterisztikájú. Ez azt jelenti, hogy a névleges áramot háromszor, maximum ötszörösen meghaladó áram esetén oldja ki az elektromágnes.
Az induktív háztartási eszközök, mint a mosógép, mikrohullámú sütő, mosogatógép, légkondicionáló és szagelszívó berendezések, valamint a hűtők és televíziók esetében a C karakterisztikájú kismegszakítók a használatosak. Ezek a névleges áram ötszörösétől egészen a tízszereséig vannak kalibrálva. Ha ezt eléri az áram erőssége, a kapcsoló kiold és ezzel megvédi a sérülékeny vezetékeket a túlterheléstől.
A harmadik, D karakterisztikát igen ritkán alkalmazzák háztartási szinten, hiszen a névleges áram 10-20-szoros értékénél old ki. Főként olyan vezetékeket óvnak vele, amelyek csoportokat szolgálnak ki.
Fontos tudni, hogy míg az elektromágneses kioldó a különböző karakterisztikák és áramerősségek esetén eltérő módon aktivizálódik és oldja ki a kapcsolót, addig a hőkioldó ezektől független, mindig egyformán működik probléma esetén.
Mikor jön el a csere ideje a kismegszakító bekötése után?
Ahogy minden más szerkezetnek, éppen úgy a kismegszakítónak is van egy előre meghatározott élettartama, ami után az eszköz „elfárad”, működése nem teljes körű. Sőt, az is előfordulhat, hogy magától lekapcsol, anélkül, hogy túlterhelés lépne fel. Szintén cserére van szükség, ha áttervezésre kerül a ház vagy lakás elektromos rendszere, illetve akkor, ha megnövekedik a háztartás energiaigénye. Természetesen, ha a teljes kapcsolótáblát – vagy egyes kismegszakítókat – cserélni kell, azt ugyanúgy szakemberrel kell elvégeztetni, mint a kismegszakító bekötését.
A szakember vállalkozóként minden esetben villanyszerelő szaküzletben, villamossági boltban szerzi be a szükséges alkatrészeket és kismegszakítókat. Magánszemélyek az ilyen boltokban általában nem vásárolhatnak, de ha mégis megtehetnék, azt javasoljuk, hogy ne tegyék. Nem lehet elég sokszor és nyomatékosan elmondani, hogy az elektromos áram nem játék!